2017. február 11., szombat

A szélsőjobbosok, uszítók, gyűlölködők
(általában csak szimplán buták) „patkányozása“
és a drágalátos Wass Albertjük


Ha valaki meg akarja érteni, milyen rettentő hatása van az elmebeteg, tömeggyilkos rendszerek propagandájának, milyen ocsmány módszereket voltak képesek alkalmazni, s elég erős a gyomra, idegzete, nézze meg - a youtubon sajnos elérhető - Az örök zsidó című hazug propagandafilmet.

Megj: Azért sajnos, mert sok eszetlen, tájékozatlan, elvakult ember még ma is elhiszi és szó szerint veszi az ott elhangzott primitív hazugságokat. Ez az egyik oka annak, hogy csak bizonyos feltételek mellett lehet akár külföldön akár nálunk vetíteni, szabadon nem forgalmazható, nem vetíthető. Ezek a korlátozások sajnos az internet korszakában nem sokat érnek, másrészt, minden normális embernek lehetne annyi esze, minimális műveltsége, hogy felfogja, milyen ocsmány hazugáságok, primitív manipulációk ezek. Talán a tiltás helyett mégis jobb lett volna a filmről többet beszélni, elemezni a módszereit akár középiskolákban is, megmutatni, milyen módon lehet manipulálni az embereket (valami hasonló zajlik mostanában is), megértetni a fiatalokkal, hogy ezzel a filmmel készítették elő a nácik a holokausztot.

Az örök zsidó (1940, eredeti cím: Der ewige Jude) az egyik leghírhedtebb náci, antiszemita propagandafilm. Joseph Goebbels közvetlen felügyelete alatt forgatták. A film úgy ábrázolja a zsúfolt gettókba kényszerített lengyel zsidóságot, mint az emberi fajnál alacsonyabb rendű lényeket, akik úgy élnek, mint a patkányok és veszélyt jelentenek a faj "tisztaságára", miközben a világ kereskedelmét is az ellenőrzésük alatt tartják. A film kommentárjában elhangzik például: „Bárhol jelenjenek meg a patkányok, ott nyomukban a megsemmisülés jár, az emberi javakat és az élelmiszert elpusztítják. […] Alattomosak, gyávák és kegyetlenek. Többnyire seregestől jönnek. Alattomos, rejtett pusztulás hordozói az állatok világában – egészen úgy, mint a zsidók az emberek között.”

Az alkotás minden tekintetben visszataszító, a film gyűlöletkeltő hazugságai mára már egyértelműek, ugyanakkor megdöbbentő bizonyítékai annak, hogy mégis milyen széles körben váltak elfogadottá. (A filmről és a náci propagandáról bővebben a bejegyzés második részében lehet olvasni.)

Rettenetes, hogy még ma is nyomonkovethető ez az undoritó náci propaganda, a gyűlölettel teli, elmebeteg, háborodott Hitler öröksége, „szókincse“. Majdhogynem napi szinten találkozhatunk a facebookon a patkányok jelzővel, a patkányozással (sőt, még ennek a náci propagandafilmnek a förtelmes plakátjával is, ami egyértelmű utalás arra, hogy az, aki közzéteszi, egyetért a filmben elhangzottakkal és azzal, milyen borzalomra készítette fel a film a nézőket, a lakosságot, a katonákat - több millió ártatlan ember legyilkolására).

Lehetséges volna, hogy nem mindenkiben tudatosul, aki látja szélsőséges nézetű ismerősei patkányozó kommentjeit, posztjait, hogy ezek az emberek a hitleri korszak legocsmányabb propagandáját elevenítik fel újra?

Vagy már ennyire eltompultunk, nem vesszük észre, hogy az mégsincs rendjén, ha embereket patkánynak nevez valaki? Megszoktuk, hogy nyilvánosan olyan jelzőkkel lehet gyalázni, becsmérelni, sértegetni a köztársasági elnököt, az akadémikust, a politikust, a rendezőt, a tudóst, az írót, a pápát - bárkit - amilyeneket még a legostobább, részeg kocsmatöltelékek sem nagyon engedtek meg valaha maguknak?! Ez normális? Hogy ezek az emberek így visszaélnek a demokrácia szólásszabadságával, miközben pont a demokráciát utálják és szeretnék diktatúrára cserélni? És az normális, hogy ezt a többség szótlanul eltűri? Hogy nem büntet, nem szankcionál?

Hogy milyen borzalmas következményei vannak annak, ha az embereket generációkon keresztül gyűlöletre nevelik, kondicionálják, ha a vélt ellenséget dehumanizálják, kiirtandó csótányoknak, patkányoknak nevezik, azt a szörnyű, emberi ésszel nehezen felfogható 1994-es ruandai népirtás is bizonyítja: „A két szélsőséges hutu rádióból (RTLM és Radio Rwanda) a nap 24 órájában dőlt a gyűlöletpropaganda. A tuszikat csótányoknak, patkányoknak bélyegezve, nyíltan a kiirtásukra biztattak. „Minden tuszi el fog pusztulni. Eltűnnek a föld felszínéről. Megöljük őket, mint a patkányokat.””
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=344:nepirtas-ruandaban-1994&catid=42:nepirtasok&Itemid=210

A szélsőjobbosok , uszítók, gyűlölködők (általában csak szimplán buták) másik kedvence Wass Albert elhíresült Patkányok honfoglalása című gyalázatos irománya. Nagy előszeretettel osztogatják, linkelik a yutobon található hangos változatát, mint világos utalást a zsidókra. Teljesen biztos, hogy nem véletlen a náci propagandafilm és a közismerten hungarista, nyilasokat pártoló és támogató Wass Albert ocsmány, dehumanizáló patkányozása.

Különösen visszataszitó, hogy pont „1944-ben, a deportálások előtt néhány nappal jelent meg Kolozsváron Wass Albert Patkányok honfoglalása című írása, amely fröcsög a zsidóellenességtől, miközben az összegyűjtött zsidók a téglagyárban várakoztak további sorsukra.” (Cs. Gyimesi Éva, kolozsvári irodalomtörténész) : http://www.hetek.hu/…/200…/allamilag_tamogatott_wass_kultusz

(Megj: A rövid, allegorikusnak szánt, silány nyelvezetű és irodalmi szempontból nagyon alacsony színvonalú, visszataszító írás arról szólt, hogy egy dolgos és becsületes ember házába patkányok költöznek be, akik ellopják a szorgalmasan összegyűjtött élelmet, élősködnek a jószívű gazdán, elhíznak, elszaporodnak, majd amikor a jogos tulajdonos védekezni próbál, fellázadnak és elűzik. Miután dolgozni nem tudnak, vagy nem akarnak, az élelem elfogy, a ház lepusztul, végül a patkányok odébbállnak. Az ember újra beköltözik, és szorgalmas munkával újra felvirágoztatja otthonát. Azonban néhány patkány elrejtőzve ott marad a házban, és amikor az ember észreveszi, hogy újra szaporodni kezdenek, elgondolkodik, mit tegyen velük.)

Hogy Magyarországon a Wass-kultusz terjed mint a pestis (a társadalom szélsőjobbra tolódásával arányosan nő Wass emlékhelyeinek száma, eddig 77 különböző emlékművet állítottak neki szerte az országban, miközben például Márai Sándornak csak két szobra áll), hát, lelkük rajta, ha fasiszta írót akarnak imádni, ám tegyék (ráadásul egy nagyon gyengécske írót, Wass Albert egyetlen jónak mondható műve a Farkasverem, ezen kívül a legtöbb prózai írását dagályosnak, giccsesnek, világszemléletét sematikusnak, nyelvét laposnak tartják a hozzáértők), ha a fiatalokat erre akarják nevelni, Isten bocsássa meg nekik, de azért itt Felvidéken próbáljunk meg gátat szabni és megálljt parancsolni ennek a szégyenletes, náci patkányozásnak. Az emberi mivoltukból kivetkőzött, gyűlölködő, magukat nagy hazafinak mutató, gyilkos eszméket terjesztő és pártoló, az őrült libsizésükkel az egész társadalmat szétbomlasztó, megosztó embereket igazán nem szabadna hagyni büntetlenül garázdálkodni.

*******************************************

A náci propagandáról és a filmről bővebben:


Hitler és fő propagandistái, elsősorban Goebbels tudatosan törekedtek az első világháborús antantpropaganda módszereinek átvételére. A propaganda hatását főleg és elsősorban azon lehet lemérni, hogy mennyire és milyen széles tömegekre hat meggyőzően - és ezt a nácik is jól tudták. A jó propagandista használ igazságokat, féligazságokat és hazugságokat, szelektál az információk között, bonyolult témákat vagy gondolatokat leegyszerűsítve ad elő, az érzelmekre játszik, támadja az ellenfelet, és gondosan megcélzott hallgatósághoz szól, általában egy ügyet hirdetve.

Hitler a Mein Kampfban őszintén megdicsérte az angolok és a franciák, alapvetően hazugságokra épített, de éppen ezért (is) hatékony első világháborús propagandáját. Hitler levonta a következtetést: a jó propaganda soha nem hagyja az ellenfelet érvelni, nem idézi, csak támadja, cáfolja, ezenkívül rágalmazza az ellenséget, és hazugságokkal bombázza a hallgatóságot. A tömeg olyan, mint a nő - írta Hitler -, az érzelmeire hallgat elsősorban, és a propagandának mindig a tömeg értelmileg legalacsonyabb fokán állók színvonalán kell szólnia. A náci propagandisták jó rajzolókat, gondos tipográfusokat alkalmaztak, akiknek a munkáit technikai szempontból szinte tökéletesnek tekinthetjük. Goebbels nagyon fontos propagandaeszköznek tartotta a néprádiót, amit a szegényebb parasztoknak, munkásoknak ingyen osztogattak, így 1938-ban már 15 millió családhoz, körülbelül 50 millió némethez jutott el a Führer hangja.

A kirekesztő, gyűlölködő, rasszista, antiszemita propaganda hatott a német katonákra, az SA és az SS tagjaira, tehát azokra, akiknek a kezében a második világháború idején fegyver volt. De milliók és milliók követték Adolf Hitlert, egyszerű emberek, polgárok, parasztok, tanárok és egyetemisták is, egészen 1945 áprilisáig, az összeomlásig, a totális vereségig. Ebben pedig a náci propagandának óriási szerepe volt.

A film a második világháború második évében, 1940 novemberének végén jelent meg a német mozikban. Fritz Hippler rendezése alatt forgatták és az NSDAP birodalmi propaganda-igazgatóság adta ki. A film formáját és tartalmát Hitler és Goebbels is komoly mértékben befolyásolta. A film feladata az volt, hogy a nyilvánosságot ráhangolja a tervezett holokausztra, mint „a zsidókérdés végső megoldására“.

A film olyan jelenetek foglalata, amelyek a zsidókat a társadalom alján élő, kultúrát nem ismerő, élősködő nép formájában mutatják be. A legtöbb jelenet a lengyelországi zsidó gettókból való, amelyek a „pestis fészkei, mint ilyenek fenyegetik az egészséges árja népek épségét”. Tudatosan válogatják meg a bemutatott személyeket, ezek szegényesen öltözöttek, köztük többen fogatlanul és piszkosan vigyorognak a kamerába. Lakásaik állítólag mocskosak, tele vannak kártékony rovarokkal. A zsidók kivándorlását Kelet-Európából olyan képi hasonlat kíséri, amely patkányokat mutat vándorlásuk közben és így a zsidó embereket megsemmisítendő károkozó lényekkel egy sorba állítja: „Bárhol jelenjenek meg a patkányok, ott nyomukban a megsemmisülés jár, az emberi javakat és az élelmiszert elpusztítják. […] Alattomosak, gyávák és kegyetlenek. Többnyire seregestől jönnek. Alattomos, rejtett pusztulás hordozói az állatok világában – egészen úgy, mint a zsidók az emberek között.” A film azt állítja, hogy a zsidókat „eredeti állapotukban" ábrázolja, „mielőtt még magukra öltötték volna a civilizált európai álarcát". A vásznon zsidó rituálék bemutatása váltakozott olyan képekkel, amelyeken kipás-kaftános zsidók csoszognak zsúfolt sikátorokban – a jelenetek mind a zsidó élet primitívségének bemutatását szolgálták. A készítők mindenekfelett a zsidó arcokra koncentráltak. Az operatőr premier plánban pásztázott föl-alá a szemeken, orrokon, szakállakon és ajkakon, abban a biztos tudatban, hogy bizonyos sztereotip vonások ábrázolása utálatot és megvetést fog kiváltani. A piszkos és szegényes gettó lakóiról a film azt állítja, valójában nem szegények, hanem: „... évtizedes kereskedelmük során elegendő pénzt halmoztak fel ahhoz, hogy maguknak és családjuknak tiszta és kényelmes otthont alakítsanak ki. Ennek ellenére generációk óta ugyanazokban a piszkos és tetves odúkban laknak.“

Ezzel Az örök zsidó cinikusan azt állítja, hogy a megalázó és embertelen életkörülmények a gettókban tulajdonképp a zsidók akaratából léteznek. A film teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a gettókat Lengyelország német megszállói állították fel és annak lakói a brutális, antiszemita, megsemmisítő politika áldozatai voltak.

A Der Ewige Jude kedvelt fogása a gyűlölet szabad asszociációja: Hippler hol zsidók és patkányok képét vágja egymás mellé, hol pedig „felvilágosító” – valójában rosszindulattal rágalmazó – kommentárral értelmez át ártatlan dokumentumképeket. A módszer végtelenül primitív, de épp ezért nagyon hatásos. Nincs az a magasztos eszme, tisztességes szándék, jóravaló személyiség vagy emberi cselekedet, amit ne lehetne hatásosan lejáratni ezzel a fogással. (Az örök zsidó hamarosan kötelező film lett, elvben a párt, a Hitlerjugend és fegyveres testületek minden tagjának át kellett esnie az antiszemita agymosáson; amit Abraham Cooper Az akarat diadaláról állít, erre a filmre valóban igaz, „nélküle elképzelhetetlen a holokauszt”.)
A szövegben a követekző cikkekből, írásokból idéztünk:
http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=2770
http://port.hu/adatlap/film/tv/az-orok-zsido/movie-73485
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%B6r%C3%B6k_zsid%C3%B3_(film,_1940











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése